Új-Zéland 1982 után ismét ott van a világbajnokságon. Ez már magában is nagy szó. Mit tudnak a Kiwik, avagy az All Whites fehér zászlóval megadja magát?
Mert a magnyitó előtti mérkőzések eddig nem sok szerencsét hoztak. A lányok után a fiúk is 1:0 arányú vereséget szenvedtek. Az ellenfél a fehérorosz válogatott volt és végig meggyőző fölényben játszottak. Gólt ugyan csak az első félidő utolsó percében szereztek, de a vereség sokkal nagyobb is lehetett volna.
Sajnos a bemutatkozás nem sikerült fényesre. A házigazdák legyőzték a házigazdákat sújtó átkot és a Football Ferns-t. A meccs szorors volt, mindösszesen 1:0-ra győzött a britt 11. A gólt a 64. percben Houghton szerezte. És bár a meccs képe alapján megérdemelten nyertek, azért a fölényt csak nehezen váltották előnyre és győzelemre. A statisztikát böngészve találni olyan adatot, ami bizakodásra adhat okot, a kaput eltaláló lövések aránya 4:3.
Bízunk a szerencsésebb folytatásban. Bár nem lesz könnyű. Az egyik esélyes Brazília vár a csajokra két nap múlva. A brazilok tegnap fölényes, 5:0 arányban győzték le Kamerun nemzeti tizenegyét. Azonban az eredmények szerencsés alakulásával a harmadik hely mindenképp megcélozható és a két jobbik csoport harmadik (háromból ez nem is olyan rossz) szintén továbbmehet.
Addig is szoríthatunk a férfi válogatottért. Ők ma Fehéroroszországgal mérik össze tudásukat. A mérkőzés 20:45-kor kezdődik.
...hogy már az Olimpia se hoz lázba, akkor nagyot tévedtetek! Mától itt vagyunk ismét, hiszen kezdődnek az ötkarikás küzdelmek. Benne foci, és Kiwik. Sőt! Kiwilányok! Szóval go Allwhites! Kezdésnek ma 1700-kor a házigazdák várnak a csajokra. Az esélyesek nem mi vagyunk, már csak azért sem, mert a Brit csapat otthon van (félig meddig mi is...:P), de természetesen a remény hal meg utoljára!
Hogy a blog nem nagyon pörög. Szégyen gyalázat, hogy a kommentekből derül ki, mi történik az Allwhites körül. De senki ne adja fel. Én sem teszem. Erőt gyűjtök, EB-t nézek, és mire kijutunk a VB-re (mert kijutunk) addigra már javában pörög a blog, egymást érik a bejegyzések, és atöbbi, és a többi!
Van némi elmaradásunk, melyet nem túl nagy örömmel, de most pótolnánk. Jamaica kifogott rajtunk. Az All Whites 3-2-es vereséget szenvedett Auckland-ben. Erősen tizenegyes szagú esettel nyitottak a kiwik, ami felett a játékvezető szemet húnyt, így nem sikerült vezetést szerezni. A 39. percben ugyanez sikerült a vendégeknek. Végig vezettek is. 1-0, 2-2 és 3-1 is volt az eredményjelzőn, sajnos fordított sorrendben.
A 89. percben sikerült Killennek valamit kozmetikázni az eredményen. Első gólunkat Chris Wood szerezte.
A pozitívum talán annyi volt, hogy a kezdőben hét 25 év alatti játékos is helyet kapott.
A szaúdi válogatott 3-0-ra legyőzte az U23-as csapatot, az olimpiai felkészülés jegyében zajlott találkozón Melbourneben, semleges helyszínen.
A szakvezetés ennek ellenére a felkészülés fontos állomásának tekintette a nemzetközi megmérettetést, amelyen rengeteg csere mellett a 35- percig tartották magukat a Kiwik.Három nap múlva az 'A' válogatott szintén Szaúd-Arábiával mérkőzik meg. A helyszín marad Melbourne.
Legalábbis így tervezem. mert 2014-ben a Kiwiknek ott a helyük Brazíliában. Csak hosszú az út odáig. Az Óceániai térségben három körben selejteznek fél helyért. Először a négy leggyengébb csap össze. Pontosabban csapott. Samoa nyert, így továbbjutott a második fordulóba, ahol már nyolcan vannak így. Két négyes csoportban. Ők majd június elején egy nagyszabású tornán harcolnak a térség legjobbja címért.
A legjobb négy később ismét csoporttá egyesül és oda-visszavágós rendszerben ismét megküzdenek. És aki ezt is megnyeri, azé lesz a fél hely. Azért fél, mert meg kell majd küzdenie az ázsiai selejtező ötödikjével. (Ez így persze nem igaz, mert ott talán még ennél is bonyolultabban selejteznek, de legyen csak ötödik.)
Elsőként tehát júniusban lesz tétmérkőzése az Allwhites-nak. Az ellenfelek pedig: Fiji, Salamon szigetek és Pápua-Új Guinea.
A sushi után a tea is a torkunkon akadt, ami annyit jelent, hogy a Football-Ferns számára a női világbajnokság érdemi része befejeződött. Sajnos olyan sikert, mint az U17-es fiúk már nem érhetnek el. Azonban a helytállás sikerült eddig. Két szoros meccsen dőlt el a lányok sorsa. Ismét kettő egyes vereséget szenvedtek. Úgy, hogy az első gólt még a kiwik szerezték és utána is volt ígéretes helyzetük. Sajnos azonban a nagyobb nemzetközi rutin döntött és be kellett hódolnunk egykori anyaországunknak.
Maradt hát a Mexikó elleni meccs. A tét nem lesz kisebb, mint az első pont(ok) megszerzése.
A sushi sajnos megfeküdte a gyomrunkat. Az éjszakai meccsen Japán válogatottja könnyed hatost gurított Új-Zélandnak (igazából ötöt és egy öngól), amivel el kellett búcsuznunk Mexikótól és au U-17 es vébétől. A súlyos vereség ellenére azonban a kiwik hatalmas tettet hajtottak végre azzal, hogy a legjobb tizenhat közé jutottak!
Nem elég nekünk a japókból az U-17-es nyolcaddöntő, még a női vébén is velük kezdtünk. Sajnos ez a meccs nem sikerült. Hiába lett Amber Hearn a meccs embere, 12. percben szerzett egyenlítő gólja után az ázsiaiak még egyet berámoltak, így a végeredmény kettő egy oda. A győztes gól a 68. percben szabadrúgásból született.
Minket legfeljebb az vigasztalhat, hogy a Football Ferns-es csajok sokkal jobban néznek ki riválisaiknál. Valamint az, hogy a vébé még nem ért véget. Bár valószínű, hogy sem Mexikó, sem Anglia nem lesz könnyű ellenfél!
Amire nem nagyon számított senki, hogy Üzbegisztán legyőzi Csehországot, az bekövetkezett, míg mi egy csendes gól nélküli döntetlennel végeztünk az USA ellen. Így először is az üzbégek minden előzmény nélkül csoportelsők lettek, másodszor a csehek kiestek, harmadszor pedig tökéletes holtversenyben végeztünk az amerikaiakkal. Sorsoltak. Ilyet sem gyakran látni. Ezért mellékelném is a képet. Tessék jól megnézni.
Így, mint az látható, mi szorultunk a harmadik helyre. Ez nem jó hír. Az viszont igen, hogy - SZSX4 kolléga helyesen kommentelte - nagyon jó eredménnyel lettünk harmadikok. Ugyanis az A, B, C és D (ez a mienk) csoportokban vége a csoportküzdelmeknek, és senki nem áll előttünk a csoportharmadikok közül. Ergo a Kiwik a legjobb tizenhat között vannak. Ez eddgi nem sok világeseményen fordult elő Új-Zélandi válogatottal, úgyhogy már lehet is bontani a pezsgősüvegeket.
Na persze nem szertnénk itt megállni, de mindenképpen nagy szó, hogy sikerült továbbjutni. Ráadásul mindezt egy utánpótlás válogatottnak. Győzelemmel, gólokkal, focival. Ettől persze nem leszünk VB esélyesek Brazíliában, de előremutató eredmény.
Most azonban a 29-i Japán elleni meccsre kell felkészülni, lévén ez a következő állomás. Japánról annyit, hogy hét pontot szerezve lett csoportelső Franciaország, Törökország és Jamaika előtt. Nem túl megnyugtató, de azzal sem sokan számoltak, hogy továbblépünk a csoportból. Nos ez viszonylag könnyen sikerült.
Pedig olyan szépen indult! A csoport másik meccsén ugyanis Üzbegisztán elintézte az amerikaiakat. A kettő-egy nekünk nagyon jó eredmény volt, mert egy sima döntetlennel csoportelsők vagyunk. Méghozzá úgy, hogy az utolsó fordulóban elég egy iksz a biztos csoportbéli második helyhez, ami garantált továbbjutás. (A hat csoport első és második helyezettjei valamint a négy legjobb harmadik lép az egyenes kieséses szakaszba.)
Lukas Julis azonban nem ezt a forgatókönyvet tervezte, így a 28. percben eldöntötte a meccset. (Meg kell állapítani, hogy gyönyörű gólt lőtt.) Utána mindkét csapatnak akadtak helyzetei. A cseheknek több, de a végén mi is hagytunk ki ziccert.
Jelenleg mindenki három-három ponttal áll még a csoportban, ami azt jelenti, lehet itt még bármi és bárminek az ellenkezője is. Mi nagyon jók vagyunk (1.) a plusz kettes gólkülönbségünkkel és a négy lőtt gólunkkal, de sanos ezzel nem sokra megyünk, ha nem szerzünk pontot az utolsó körben. Viszont, ha szereznénk pontot az USA-val szemben, az mindenképpen szerncsés lenne, mert akkor minimum négy pontunk lenne, amivel jó esélyeink lennének a harmadikként való továbblépésre.
Lassan ideje felébredni a meseszerű euforikus álomból. Szép dolog volt az Üzbégek legyőzése, de most egy jóval nehezebb falat vár a 17 éves Kiwikre. Kezdetek előtt én személy szerint a Cseheket láttam favoritnak. Azonban a messze földön híres utánpótlást jegyző az Egyesült Államok csapata 3:0-ra lemosta őket a nyitányon.
Az edzői nyilatkozatokból semmi nem derül ki. A szokásos koncentrálni kell, mindenki erős, blablabla szöveget lehetett olvasni. Azt viszont leszögezhetjük, a cseheknek hatalmas blama lenne, ha két meccs után elszállnának. (Olyan franciás, csak ott a felnőttek csinálják ezt világversenyeken.) Nekik tehát vállukon a kötelező győzelem terhe.
Mi felszabadultan focizhatunk, tehát elvben nekünk áll a zászló. De utánpótlás csapatot nehezebb a földön tartani egy jól sikerült meccs után. Ha ezt megoldja a kapitány...
Minden Kiwi-fan így szeretne ébredni azt hiszem. Magyar idő szerint este tíz órakor lejátszottuk első mérkőzésünket az U17-es vébén, méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. Arra már előre készültünk, hogy az üzbégek lehetnek a legkönnyebb ellenfelünk, ráadásul (ahogy SX kolléga rávilágított) az első fordulóban bármi lehet. Azonban erre még a legnagyobb fanatikusok is csak titkon számítottak.
4-1-es győzelmünkkel a csoport élén várhatjuk a folytatást. A mérkőzés hőse egyértelműen Stephen Carmichael (3) volt, aki mesterhármast szerzett. Már a tizedik percben betalált, majd még a 36. és az 53. percben is bevette az üzbég kaput. Így a 67-ben már le is cserélte a kapitány. Ennyi idő is elég volt, hogy a meccs embere lehessen.
A negyedik találatunkat Jordan Vale szerezte a 87. percben, ezzel állítva be a végeredményt. Természetesen az eredmény minden eddigi rekordot megdöntött, amit új-zélandi válogatott világversenyen elért. De ennyivel nem érjük be. Szerdán a csehek ellen már a világraszóló csodáért kell hajtani a fiúknak! Go Allwhites!
Mexikóban elkezdődött az U-17-es VB. A Kiwik pedig ismét ott vannak. A tornának most sem mi vagyunk az esélyesei, de Dél-Afrikában nagyon magasra tették a lécet a nagyok azzal, hogy veretlenül zártak. Sokak persze úgy vélték, nem mi, hanem az ellenfelek voltak a sikeres szereplés "okozói". Éppen ezért lenne jó, egy szép szereplés. Megmutathatnánk a kézlegyintéssel minket elintézőknek, hogy Új-Zéland jó úton jár, valamint kiderülhetne, van utánpótlás, méghozzá ígéretes.
A csapat az USA-val, Csehországgal és Üzbegisztánnal küzdhet meg a csoportból való továbbjutásért. Az első összecsapást ma az üzbégek ellen vívjuk. Aaron McFarland kapitány az alábbi játékosokból válogathat:
Hát megcsaptak minket, mint sánta kiwit a lapulevél. 21 perc alatt háromszor mattolták a srácokat, és hát valljuk meg az első két gólt bődületes védelmi hibák előzték meg. Azért nem véletlenül foglalják el a svédekkel egyetemben a FIFA világranglista 28. helyét. Nem is keseregni jöttünk össze, pláne nem szomorkodni. Kell a tapasztalat a srácoknak, ha kell a jegy Brazíliába.
Röviden ennyi, lesújtva nem vagyunk, de egy gólt megnéztünk volna, amit Boxall lő. Türelem és építkezés, ez kell nekik.
Ím lássátok, itt az összefoglaló.
Hosszabban a másik nézetből sem lett jobb az élmény kiwi szemmel.
Vasárnap délelőtt fél 10-től az auszikkal játszunk.
Elérkeztek a szezonvégi barátságos meccsek, kedves új-zélandi barátaink Denverben fogadják Mexikót, Javier Hernandez (MU csatár) nélkül, de Rafa Marquez és Dos Santos és a többiek se kutyák. Úgy érzem ők egy másik szint, de szokni kell, teher alatt nő a pálma.
Nekem elsőre az tűnt fel, hogy nem látom sehol az öreget, a blackburn-i rókát, Ryan Nelsen-t. A világbajnokság után, és a selejtezők előtt Herbert próbál új embereket beépíteni (Barbarouses, Fitzgerald, Boxall), kíváncsiak vagyunk milyen sikerrel. Elliott pedig nem lehet elég öreg, hogy kimaradjon.
Mi csak drukkolni tudunk neki, ahogy a még mindig szimpatikus All Whites-nak is. Aki fent tud maradni hajnal háromig itt vadászhat streameket. egyébként a Sky Sport 1 közvetíti élőben.
Az U20-as válogatott ma hajnalban játszotta az óceániai selejtező torna elődöntőjét, mely a Kolumbiai VB-re kvalifikál. 6-0-val sikerült lesöpörni Fiji válogatottját. A döntőben Salamon szigetek lesz az ellenfél, akik Vanuatun kerekedtek felül tizenegyesekkel.
Mint láthatjátok, a kiwik nem tűntek el, csak téli nyári(tanult bloggertársam helyesen felhívta a figyelmem, hogy téli álmot csak mi, kelet-európai bloggerek alszunk ilyenkor, a kiwiknél nyér volt, van) álmukat aludták. Ricky Hebert fiai március 25-én pályára lépnek a kínai válogatott ellen. A tragédia miatt sajnos a Japán elleni mérkőzésre most nem kerülhet sor. Kapitányunk kijelölte keretét is, melyben három újonc is szerepel. Nem került azonban a 18 közé a honvédos Kris Bright. Íme az utazók névsora:
Kapusok Glen MOSS (Gold Coast United, AUS – 16/0) Jake GLEESON (Portland Timbers, USA – 0/0)
Védők Tony LOCHHEAD (Wellington Phoenix – 33/0) Ivan VICELICH (Auckland City, NZL – 71/7) Ryan NELSEN (Blackburn Rovers, ENG – 45/9) Andrew BOYENS (Chivas, USA – 16/0) Tommy SMITH (Ipswich Town, ENG – 7/0) Michael FITZGERALD (Albirex Niigata, JPN – 0/0)
Középpályások Michael McGLINCHEY (Central Coast Mariners, AUS – 7/0) Jeremy BROCKIE (Newcastle Jets, AUS – 21/0) David MULLIGAN (Auckland City, NZL – 25/3) Aaron CLAPHAM (Canterbury United, NZL – 2/0) Marco ROJAS (Melbourne Victory, AUS – 0/0)
Támadók Shane SMELTZ (Gold Coast United, AUS – 34/18) Rory FALLON (Plymouth Argyle, ENG – 11/3) Chris KILLEN (Shenzhen Ruby, CHN – 36/18) Chris WOOD (Brighton and Hove Albion, ENG – 14/1) Kosta BARBAROUSES (Brisbane Roar, AUS – 1/0)
Visszatértem, visszatérek! Mert az mégiscsak nonszensz, hogy wally's kolléga egyedül vigye tovább a blogot. Főként legutóbbi közös vonatozásunk miatt. Egyelőre nincs semmi infóm, ami új lenne és a kiwik futballját szorosan érintené, de egy érdekes hírre akadtam az indexen:
... igaz nyerni sem tudtunk, ahogy egyetlen törzskommentelőnk, SZSX4 is megjegyezte.
Mi magyarok még éppen hevertük a pénteki gólparádét, amikor is Új-zélandon szombat este lévén Hondurast fogadták a Kiwik Aucklandben. Videók a tovább után.
Nincsenek szem előtt a kiwik, messze vannak. Sőt most európai selejtezők lévén nem is világraszóló hír az, hogy Hondurast látják vendégül, magyar idő szerint szombaton fél 10-kor Auckland városában. Igazi meccsnézésre való időpont.
Ami nagyon szimpatikus, hogy helyén kezelik saját magukat és a nyáron elért eredményt. Nem úgy futnak neki a mérkőzésnek, hogy mi vagyunk a királyok, megcsapjuk Figueroa-t és a többi géppuskával felszerelt hondurasi csókát.
Mert ugyebár 49.-nek lenni a FIFA ranglistán jó dolog, Honduras az 52., egy hellyel Magyarország mögött. Nézzünk csak szét a keretben. Szeretem az angol bajnokságot, még akkor is, ha most sok a törés és a durvaság. Nem a kedvenc csapatom, de szimpatikus a Tottenham. Na ott játszik Wilson Palacios a hondurasi csapat legértékesebb játékosa. Aztán Figureoa és Thomas a Wiganből, Suazo az Interből, stb. Mondhatjuk, hogy vannak itt nevek.
Palacios
Thomas
Suazo
Az is igaz, hogy a vébén nem volt szerencséjük, mert sikerült nulla ponttal lehozni a tornát. Chile (0:1), a meleg bankárok (0:0) és a torreádorok (2:0) sem voltak legyőzhetőek számukra.
Mi ugye legyőzhetetlenek voltunk, ez nem is érdemel több szót. De azóta nem is játszottak meccset a mieink. Honduras abszolvált két meccset, a gombszemű kanadaiaktől egy 2:1-es vereség, El-Salvador-t viszon büntettőkkel lenyomták nagy keményen 3:4-re
Én kiváncsian várom a mérkőzést, amit szerintem csak ilyen, vagy hasonló oldalakon lehet megnézni. Herbert kapitány a jövőre készíti fel a csapatot, 2014 még messze van, de szeretnének Braziliában is ott lenni. Ha meglesz a pontos line up, akkor azt kitesszük, bár nagy változásra nem számítok. Andy Barron és Bannatyne visszavonult, Lochhead sérült, Fallon most épült fel. Akikre én kiváncsi vagyok, egyértelmű, hogy az angol különítmény: Reid, Wood, Fallon és Nelsen. Még az is lehet, hogy kihagytam valakit. Megsértődni nem fog egyikük sem.
Wood
Nelsen
Reid
Ja és miért szeretjük az új zélandi csapatot? Hát ezért, meg ezért, meg ezért is.
Hajrá Kiwik! És ne felejtsétek, pár nap múlva Paraguay Wellingtonba látogat. bónusz extra, így örültek a döntetlennek a kiwik közül páran még az olaszok ellen.